Az energiával történő hatékony gazdálkodás ma már fontos érték számos európai országban, emellett azonban törvényi szabályozás is segíti az erre való törekvést. Nem csoda, hiszen az aktuális globális klímahelyzet és az Európában erősödő energiaválság is ebbe az irányba tereli a fogyasztókat. Cikkünkben sorra vesszük az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer tudnivalóit, ami egyfajta kisokosként szolgál majd a szolgáltatók és a felhasználók számára. Vágjunk is bele!
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer jelentése
A klímaváltozás hatékony kezelésében fontos, hogy minden ország megfelelően kezelje az energiahatékonyság kérdését. Ennek megfelelően az EU létrehozott egy olyan irányelvet (uniós előírást), melyben minden EU tagállam (Németország, Franciaország, Ausztria, Magyarország, stb.) köteles az energiafelhasználását 32,5%-kal csökkenteni 2030-ig. Természetesen ennek vannak mérföldkövei, hogy elkerülhető legyen a drasztikus fellépés.
2021-től Magyarország a fentiek elérésének érdekében bevezette az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) használatát a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia és Klímaterv alapján.
A szabályozások segítenek a szolgáltatók iránymutatásában és az uniós egyezmény elérésében is. A vonatkozó hatósági jogszabályok a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról 2021. január 1-jén életbe lépő módosításai között találhatóak meg. A törvény kiegészítéseként a végrehajtásról szóló rendelkezés a 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet 7. mellékletében található meg.
A jogszabályoknak megfelelően tehát a szolgáltatók a végfelhasználók számára különféle szigorításokat vezethetnek be lépésről lépésre. Ilyen például az ingatlanfejlesztés, különféle energiafelhasználást csökkentő fejlesztések és intézkedések, a mennyiségi vagy elérhetőségi korlátozás, illetve az árak növelése is. Tehát összefoglalva arról van szó, hogy bizonyos szabályozások alapján a meghatározott piaci szereplők energiahatékonyságra ösztönözzék a végfelhasználókat.
Kik EKR kötelezettek?
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kiterjed mindazon piaci szereplőkre, akik valamilyen módon energiát adnak el a végfelhasználóknak. Ilyenek például az energiaszolgáltatók és az energiával kereskedő gazdasági társaságok mind a villamos áram, mind pedig a közlekedési célú üzemanyag kapcsán. Ezek a szereplők kötelesek ösztönözni a végfelhasználókat az alacsonyabb energiafogyasztásra, különben jelentős büntetésre számíthatnak. A végfelhasználók jellemzően a lakosság, állami közintézmények és önkormányzatok, különféle intézmények és akár piaci vagy állami vállalatok, vállalkozások is lehetnek.
Mennyi a kötelezettség mértéke?
A kötelezett piaci szereplőknek az energia értékesítésének arányát kell figyelembe venniük a végfelhasználók meghatározott mértékű energia megtakarítás során. Emellett a energiahatékonysági kötelezettségi rendszer meghatározza, hogy a kötelezettség mértéke 2024-ig szakaszosan emelkedve elérje a 0,5%-ot, majd ezután 2028 után szakaszosan csökkenthető ez a mérték. A kötelezettség a villamos áram és az üzemanyagok esetében áll fenn, a távhőszolgáltatásban azonban nem.
Emellett ha lehetőség van rá, akkor érdemes az energiahatékonyságot különféle fejlesztésekkel is megtámogatni. Ilyen lehet egy épület energetikai átvizsgálása és fejlesztése annak érdekében, hogy csökkenthető legyen az energia felhasználása. Egy épület esetében a feladatok például a napelemes rendszer telepítése, a homlokzati vagy tetőszigetelés, a nyílászárók megfelelősége és szigeteltsége, illetve a fűtésrendszer korszerűsítése.
Tárgyévben esedékes kötelezettség mértékének megállapítása
Az energia megtakarításához szükség volt egy olyan ütemterv felépítésére, melyben évekre lebontva látható a kötelezettség mértéke. Ezt a táblázatot láthatjuk.
|
A kötelezettség teljesítése [év] |
Éves célok [%] | Energiamegtakarítás [TJ/ÉV] |
| 2021 | 0,05 | 300 |
| 2022 | 0,10 | 600 |
| 2023 | 0,30 | 1800 |
| 2024-2027 | 0,50 | 3000 |
| 2028 | 0,35 | 2100 |
| 2029 | 0,15 | 900 |
| 2030 | 0,05 | 300 |
Kötelezettség teljesítése és annak jelentése
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kimondja, hogy a szolgáltatók kötelesek betartani a meghatározott százalékos értékeket a teljesítési években. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy az adott szolgáltató igencsak magas büntetésre számíthat. A nemzetközi tapasztalatok alapján azonban a szolgáltatók még a kockázati felárakat is érvényesítik a végfelhasználók felé, ami miatt akár drágulással is számolhatunk az energiapiacon. Ennél barátságosabb megoldás viszont az ingatlanok energetikai fejlesztése, hiszen ily módon is realizálható energiamegtakarítás.
Energiamegtakarítás hitelesítése és energiamegtakarítási járulék
Amennyiben fejlesztéssel történik meg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szempontjainak teljesítése és igazolhatóak a megoldások, úgy hitelesíthetővé válik az adott gazdasági társaság egy energetikai auditor által. A hitelesítésnél vizsgált feltételek például a beruházás valódisága, a hozzá tartozó dokumentáció, reális energiamegtakarítási számítások megléte. Ezután a hitelesítés bejegyezhető a hivatalnál is, amire egy White Certificate nevű igazolást állítanak ki.
Az igazolás kiváltása nemcsak az energia megtakarításával érhető el, hanem vásárlással is. Ezt az igazolást az energiamegtakarítási járulék (50.000 Ft/GJ) befizetésével érheti el az adott szervezet. Amennyiben nem szeretne ezzel élni, akkor a mások által elért White Certificate és az azon keletkező tulajdonjog megvásárlásával is elérheti az EKR kötelezettségének teljesítését.
Kérdése van, vagy segítségre lenne szüksége? Keressen minket bizalommal, hiszen segíthetünk az energetikai fejlesztések terén! Széles körű napelemes szolgáltatásainkkal elérheti az EKR White Certificate-jét!
