A napelemes rendszerek területén újabb és újabb kutatások, fejlesztések zajlanak. Találunk köztük olyanokat, amelyek rövidtávon már megvalósulhatnak, de vannak olyanok, melyek csak kísérleti fázisban vannak. Most bemutatunk egy rendkívül érdekesnek hangzó kutatást, amely során forgó napelemeket helyeznének el hőerőművek hűtőtornyaira.
Maga az ötlet a svédországi Mälardalen Egyetem kutatóitól származik, akik beszámoltak a fentiekben említett koncepció pozitív hatásairól, gazdasági előnyeiről. Ezeket hamarosan bővebben kifejtjük. Mindenek előtt, a tudósok által közzétett két fontos állítást emelnénk ki a projekttel kapcsolatban. Az egyik, hogy az ilyenfajta megoldások lehetőséget kínálnak a területszűkében lévő országoknak. A másik, hogy a hálózat közelsége miatt a telepítési költségek is jóval alacsonyabbak, mint a talajra vagy tetőre telepített napelemek esetében.
Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy ezt a koncepciót hogyan képzeljük el, hogyan működhet a gyakorlatban. A kutatók által bemutatott modellt „adaptív csillagászati mozgás alapú napelemes rendszerként” határozták meg, amely egy olyan érdekes képességgel rendelkezik, hogy képes a saját tengelye körül forogni, valamint a hűtőtorony körül mozogni, így követve a napot. Ennek a megoldásnak köszönhetően a napelemek hatékonysága megnő.
A kutatók az esettanulmány elvégzéshez három olyan Kínában található hőerőművet választottak ki, amelyek rendelkeznek hűtőtornyokkal. Érdekességképpen megjegyeznénk, hogy jelenleg Kínában több mint 2000 hőerőműhöz tartozó hűtőtorony létezik, így Kína lehetne az egyik nagy nyertese az ehhez hasonló beruházásoknak.
E rendszer telepítése során ugyanazon szempontokat veszik figyelembe, mint a hétköznapjainkban történő napelem telepítések során. A kutatócsoport rávilágított arra, hogy a kimenő teljesítmény és az energiahozam hatékonysága között akkor legkedvezőbb az egyensúly, amikor a hűtőtorony felületének egy hatodát borítják napelem modulokkal, és ezek dőlésszöge 60 és 90 fok közé esik.
Végezetül említsük meg a költségoldalát ennek a kidolgozott projektnek. A kínai hőerőművek más-más kapacitással rendelkeznek. A wujingi 1,76 MW, a datongi 3,52 MW és a hami 1,82 MW kapacitással rendelkezik. Yan, a kutatás koordinátora szerint a hardver költség megközelítőleg 1USD/W. Továbbá kiemelte, hogy becslések szerint a rendszer telepítésének költsége hasonló a tetőn elhelyezett áramot termelő napelemekével, de a földhasználat költségei nélkül. Ebben az esetben a rendszer elforgatható, így már korábban is említett hatékonyság növelhető. A legjobb megtérülést a keringő konfiguráció adja.
Bár a napraforgókat utánzó, mindig a Nap felé forduló napelemekkel még nem szolgálhatunk, de kiváló, prémium minőségű napelemes rendszereinkkel így is biztos befektetést kínálunk!
Járuljon Ön is hozzá a megújuló energiaforrások térnyeréséhez!
Kérje személyre szabott ajánlatunkat! Szakembereink készséggel állnak rendelkezésére.
